Caroberto véráztatta csataterén

A tizennegyedik század kezdetén trónviszályok tüze perzselt végig a Magyar Királyságon. Miután az utolsó Árpád kilehelte lelkét, zűrzavaros időszak köszöntött rá az akkorra már amúgy sem túl egységes országra. A Kárpát-medence területeinek tényléges ura nem is igazán koronás fő, hanem az egyes területeket birtokló főurak, az úgynevezett kiskirályok, avagy oligarchiák voltak. Az Anjou dinasztia sarja, Caroberto is azok közé tartozott, akik úgy gondolták, hogy a magyarok Szent Koronájának legjobb helye az ő homlokán lenne. Ezért ragadott kardot és próbálta meg vérrel kivívni a becsületét.

A Felvidék hegyei között két igazi úr volt csupán: Csák Máté és a kabar ősök leszármazottja, Aba Amádé. Amádé támogatta Caroberto, avagy ahogy a füleiknek idegenül hangzó nevet e föld fiai átkeresztelték: Károly Róbert trónra juttatását. Ám az Aba nemzetségfő hirtelen bekövetkezett halálát követően Károly Róbert Amádé örökösei ellen fordult.

Amádé szerette volna magának megkaparintani Kassa városát, ám ezt a városlakók másként gondolták, így odaérkezvén a kassai polgárok elveszejtették őt. Károly Róbert a kassaiaknak adott igazat, hiszen az Abák letörésére is szükség volt hatalma kiépítéséhez, így névleg megfosztotta jogaiktól Amádé sarjait: Dávidot és Miklóst. A bosszúra szomjúhozó Abák Csák Mátétól segítséget kérték a talján ellen, aki meg is adta nekik a fegyveres támogatást. Az oligarchia-koalíció hada Kassa város ellen indult bosszút állni. Ám útközben nem várt ellenállásba ütköztek. Rozgony határától nem messze Károly Róbert várt rájuk talpig vasba öltözött serege élén.

Az Abák által irányított csapatok bíztak létszámfölényükben, és bátran nekimentek a stratégiailag jobb pozícióban, magaslaton fölálló Károly Róbert-féle seregnek. Az öldöklő viadalban letörték az Anjou-liliomos lobogót, és úgy tűnt, elveszejtik az akkor már megkoronázott királyt. Ám ekkor törtek rájuk nem várt irányból Kassa város és a közeli Szepsi község felfegyverzett csapati, megmentve ezzel segítőjük, Caroberto diadalát. A véráztatta földön ott maradtak a nagy Aba nemzetség sasfiókái: Aba Dávid és Miklós holtan hevertek a szétszóratott seregeik által elhagyott csatatéren.

Károly Róbert ezzel a diadallal megkezdte hatalmának megszilárdítását, és a kiskirályok uralmának letörését. Az 1312-ben megvívott rozgonyi csata nem csupán ezért került bele a történelemkönyvekbe. A hadviselés története során rendszerint a modernebb technikával és technológiával rendelkező félé a diadal. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon a gyalogos hadak diadalt arattak a nehézlovasság ellenében. Nem véletlen, hogy az első ilyen esetre a világtörténelemben Károly Róbert szülőhazájában, Itáliában került sor.

Ennek a csatának immár csaknem hét évszázada. Egészen pontosan jövőre lesz a rozgonyi csata 700 éves évfordulója. Ebből az apropóból rendezték meg június 18-án Szlovákiában a Rozgonyi Csata Hadijátékot. A történelmi fesztivál nyitánya a csata hagyományőrzőkkel való újrajátszása volt. Az ütközetben közel száz fegyveres vett részt. Az esemény főszponzora a történelmi eseményekben is nagy szerepet játszó Kassa város volt. 

A nap folyamán a történelmi miliőbe öltöztetett domboldalon, melyen Károly Róbert seregei annakidején kivívták a diadalt, történelmi fesztiválhoz illő programok zajlottak. Egy euróért lehetet számszer-, hosszú-, és persze visszacsapó íjjal is lőni.

Nem volt hiány fegyver- és hadászati bemutatókból sem. Gyalogsági és lovas nehézpáncélos küzdelmek váltották egymást. A helyszínen egy szobrot is állítottak Károly Róbertnek, melynek mellére az Anjou-liliom helyett a szlovák címerben is használatos hármas halmon álló kettős kereszt került.

Károly Róbert király parancsára a szent inkvizíció a porondon megkínzoatott és kivégeztetett három eretneket, hogy példájuk elrettentésül szolgáljon a csőcselék számára.

Volt madarász bemutató is - a közönség feje fölött sólymok, sasok, de még egy holló is repkedett.

1312-ben Caroberto derékhadát a johannita lovagok alkották. Őket a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség képviselte a fesztiválon.

Mestellér János