Turán Tiszakécskén
Idősek visszaemlékezéseit hallgatva több alkalommal szóba került egy Tiszakécskén, a mai Jászkarajenő felé vezető úton kilőtt harckocsi. Mivel sehol nem találtam információt róla, elhatároztam, hogy kiderítem milyen harckocsi volt, és hogyan került veszteséglistára.
Legelőször Fazekas Ferenc mesélt róla, aki pontosan megmutatta a helyszínt is, de nemzetiségét és típusát nem tudta megmondani. Később Lovas Miklós visszaemlékezéseiben is szóba került. Ő gyerekkorában azon a környéken lakott, és egy "kötényezett", tereptarka festésű, magyar személyzetű harckocsiról mesélt, amit egy orosz ágyú lőtt ki az újbögi vasútállomásról. Sajnos ezen információk birtokában nem lehetett beazonosítani a típust, mert a leírtak a német harckocsik nagy részére is jellemzőek. Pár hónap múlva Lovas Károllyal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy Ő is részt vett a harckocsi bontásában, és hogy máig megvan egy darab a harckocsiból.
E páncéllemez volt az első kézzel fogható alkatrész, de ez alapján a beazonosítás nem sikerült. A magyar személyzetet egyébként ő is megerősítette, továbbá emlékezett, hogy a személyzet minden tagja élve hagyta el a harckocsit. Tovább nyomozva eljutottam Szépe Gáborhoz, akinek édesapja szintén részt vett a bontásban. Meglepődve tapasztaltam, hogy a harckocsi egy jelentős méretű páncéllemeze, és kerekeinek gumírozása is megvan még.
A gumírozáson TAURIL felírat olvasható, ami alapján már kiderült, hogy egy magyar gyártású harckocsi után kutatok. A szóba jöhető típusok: Toldi, Nimród, Turán, Zrínyi. Mivel Toldi harckocsi kereke van a gyűjteményemben, és annak gumírozása nem egyezett meg a fellelt darabbal, ezt a típust kizártam. A család elfoglaltsága miatt a páncéllemezt ekkor még nem hoztam el, így a típus továbbra is ismeretlen maradt. Mivel szinte minden nap bemegyek a tiszakécskei méh telepre, a következő meglepetés ott ért pár hónap múlva, mert megtaláltam egy Turán harckocsi frontpáncélzatának darabját.
Miután felkerestem a ma 90 éves bácsit, akitől a páncéllemez a méh telepre került, elmesélte, hogy a mai Jászkarajenő felé vezető úton kilőtt harckocsitól hozta a front elvonulása után. A harckocsi tehát egy magyar 40M. Turán volt. A páncéllemezen lévő gyártójelzésekből kiderült, hogy a harckocsi a Ganz gyárban készült.
A történet itt akár véget is érhetne, de mivel már többen tudtak a kutatásomról, szóba került egy perforált páncéllemez a kilövés helye melletti tanyán. Meglepetésemre a harckocsi egyik kötényezése kerítéspótlásként jelenleg is használatban volt.
A kutatás a szomszéd tanyán folytatódott, ahol előkerült további hat köténylemez. Négy kerítéspótlásként, egy vízszivattyú aknafedélként, és egy a húsfüstölőbe beépítve.
A harckocsi motorterét védő köténylemezen jól láthatóak a lövedékek becsapódási helyei. Mivel a motortér és a küzdőtér között is páncéllemez volt beépítve, a személyzet túlélhette a harckocsi kilövését. A lövedékek becsapódásának szöge pedig megerősíti azt, hogy az orosz ágyú az újbögi vasútállomás környékéről tüzelt.
A beazonosítás után hozzám került a harckocsi felső páncélzatának darabja is, amit ez úton is köszönök Szépe Gábornak, hogy önzetlenül a rendelkezésemre bocsátotta.
A harckocsi kilövése idején Tiszakécske körzetében a Botond Lajos alezredes vezette harccsoport harcolt. E harccsoporthoz lett beosztva az 1/II. harckocsi zászlóalj szakaszköteléke. A szakaszkötelék parancsnoka Básthy Sándor hadnagy, parancsnokhelyettese Bácskai Béla Ferenc zászlós. Harckocsiaik 2 darab 41M. Turán, és 4 darab 40M. kötényezett Turán volt.
Forrás: Babucs Zoltán-Maruzs Roland JÁSZ VITÉZEK RAJTA, ELŐRE! A jászberényi kerékpáros és harckocsi zászlóalj története (1921-1945)
További képek:
Varjú Vilmos
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
