Harc a hídért

„Miért kell nekünk csak a pesti eseményekről megemlékezni,
amikor nekünk is van saját, korba illő helytörténetünk?”

Ez volt a mottója annak az eseménynek mely február 26-án (szombaton) zajlott le egy észak-abaújii településen.

Hidasnémeti község látványos hadijátékkal emlékezett meg a másfél évszázaddal ez előtt a 1848/49-es szabadságharcban a településen lezajlott csatáról.

A település nevét is egy hídról kapta. Ez nem csoda, hisz hídja kiemelten fontos volt kereskedelmi és hadászati szempontból. A szóbanforgó híd "utódja" Végvári János története kapcsán is emlékeztes lehet az olvasóknak. 

1849-ben is az akkor itt álló fahíd játszott kiemelt szerepet a lezajló ütközetben. Akkor Klapka György vezetésével huszárok, honvédek, lengyel önkéntesek és abaúji népfelkelők mérkőztek meg az osztrák sereggel. A szervezők úgy szervezték meg hadijátékot, hogy a harcoló felek összetétele hűen tükrözze az akkor csatázókét.

Az esemény történelmi háttereként az 1849. február 8-án itt lezajlott ütközet szolgált. „Hidas-Németinél” a Hernád folyó hídjáért Klapka György csapatai és a Tokajtól visszavonuló osztrákok heves csatát vívtak. Végül a magyarok elfoglalták, és 15 kilométerre visszaverték Schlick utóvédjeit, majd február 9-én bevonultak Kassára, ahol egyesültek Görgey csapataival.

A hadijátékon részt vett a szolnoki Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadkultúra Alapítvány, a nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat, a lengyel Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület, a bükkaranyosi Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesület és a környékünkről kizárólag erre az alkalomra toborozott Abaúji népfelkelő önkéntesek, akiket ifj. Nemes Sándor vezetett csatába. Az abaúji népfölkelők különlegessége volt, hogy csakúgy mint a szabadságharc során, most is a környékbeli településekről toboroztak önkénteseket, akik kizárólag erre az alkalomra fogtak fegyvert a kezükbe.

- A márciusi forradalmat csak a pesti történetekből ismerik az emberek. Miért kell nekünk csak a pesti eseményekről megemlékezni, amikor nekünk is van saját, korba illő helytörténetünk? Élőbbé szeretnénk tenni azokat a régi időket, mivel az itt élők már nem is tudják, hogy felmenőik is részt vettek a szabadságharcban. Szeretnénk, ha a megemlékezésen ezzel is azonosulnának, így mindenki érdekeltté lenne téve a rendezvény sikeres lebonyolításában, hiszen a családjuk felmenőiről, a falubeliekről, mirólunk, egész Abaújról szól ez a megemlékezés. – indokolta meg Thomka István főszervező a hadijáték megszervezésének okait.

Felvonul a sereg

Tölts és tüzelj!

Hangos ám az ágyú

A visszavonuló osztrák haderő felgyújtja maga mögött a hidat, csakúgy mint '49-ben

              Ám ez a tűzben edzett magyarnak nem akadály

Klapka serege kivívta a győzelmet

A hadijáték bevételét a szervezők jótékony célokra fordítják.